Számlázással kapcsolatos kérdések

1. Számlán szereplő adatok, azonosító számok
   
   
   1. Díjfizető adatok
      • Díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, a 2005. évi XVIII. a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója. Fontos tudni, hogy a felhasználásra vonatkozó Önkormányzati és Államkincstári támogatást csak a díjfizető veheti igénybe!
      • Fogyasztó azonosító: ügyfélazonosító, mely a díjfizető személyének azonosítására szolgál.
      • Szolgáltatás helye: az a cím, ahol a távhőszolgáltatást igénybe veszi a felhasználó.
      • A vevő címe: az a levelezési cím, ahova a számla kiküldését kérte, ez írásban bármikor módosítható ügyfélszolgálatunkon.
      
      
   2. Hőmennyiségmérő száma: a hőközpontban található mérő azonosító száma. Az ezen mért hőmennyiséget osztjuk fel a lakók számlájában.
      
   3. Hőközpont száma: hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés száma.
      
   4. Hővételezési hely azonosítója: távhőszolgáltatási hely azonosítására szolgál.
   
   
2. Szolgáltatások megnevezése:
   
   
   1. Alapdíj:
      éves díj, melyet 12 havi egyenlő részletben fizet a díjfizető a távhőszolgáltatás igénybevételéért és/vagy annak rendelkezésre tartásáért. Az alapdíjat a lakossági felhasználó és egyéb felhasználó az épület fűtött légtérfogata (lm3) vagy a lekötött hőteljesítmény (kW) után köteles megfizetni. Az alapdíjmindig előre fizetendő, a számlában az adott hó első napjától utolsó napjáig tartó időszakra számlázzuk. Ez a számlán a számlázási időszaknál látható.
   2. Hődíj:
      A fűtési időszak minden év szeptember 15-én kezdődik és következő év május 15-ig tart. Természetesen a külső hőmérséklettől függően vagy a lakóközösség által megbízott képviselő írásos kérésére ettől az időponttól eltérhetünk. Azt, hogy a társasház esetén hány C0 külső hőmérsékletnél indul vagy áll le a fűtésszolgáltatás, a közüzemi szerződés tartalmazza.
      A díjfizető a fűtési időszakban a bázisévnek megfelelő összegben részfizetést (előlegszámlázás) teljesít. A távhőszolgáltató a mért fogyasztás alapján a hődíjat a felhasználóval (tulajdonosok közössége) kötött megállapodás szerint szétosztja és a részletfizetések összegével évente egyszer - a fűtési időszak végén (május 15. után) elszámol. A lakók által megbízott cég munkatársa a költségosztókon mért hőfogyasztást leolvassa és ez alapján elszámolást készít, majd eljuttatja a távhőszolgáltatóhoz. A szolgáltató ezután a fűtési időszakban kiszámlázott díj alapján elszámoló számlát készít. Így azok a lakók, akik a fűtési időszak során az általuk felhasználtnál többet fizettek a lakás légköbmétere arányában, mint a valós fogyasztásuk, azoknak elszámolható a különbözet. Azoknak a lakóknak pedig, akik a fűtési időszakban a fogyasztásuknál kevesebbet fizettek, a befizetendő különbözetet számlázzuk ki. Az elszámolás mindenkor az elszámoló számla kibocsátásakor a fogyasztási helyen bentlakó díjfizetővel történik. Az energiatámogatások elszámolása is a hődíj elszámolásával egyidőben történik.
   3. Használati melegvíz
      Azokban az ingatlanokban ahol a használati melegvizet a távhőszolgáltató adja (HHV) vagy a hidegvíz felmelegítését végzi (HMV), ott ennek az elszámolása is megtalálható a számlában. A szolgáltatást a díjfizetők által elfogyasztott egyedi, hitelesített használati melegvízmérőn mért és ellenőrzött melegvíz mennyisége (m3) után kell megfizetni. Havonta a felhasználó kérése alapján beállított átlagot számoljuk el. Ezt 2 felnőtt esetében 3 m3, 2 felnőtt és 2 gyermek esetén 5-6 m3 átlagra célszerű rögzíteni. Az átlag bármikor módosítható amennyiben a felhasználó úgy tapasztalja, hogy a fogyasztása a kért átlagnál több vagy kevesebb. A használati melegvíz mérő leolvasás évente 3 alkalommal történik, és a május, szeptember, januári számlákon történik meg az elszámolás. Ennek megfelelően az elszámoló számlában az átlagnál alacsonyabb fogyasztás esetén jóváírjuk a befizetett többletdíjat, az átlagnál magasabb fogyasztásnál pedig a különbözet díját számlázzuk ki. Azon fogyasztók estében, akik a felhívás ellenére nem jelzik a mérő állását, az előző negyedévi melegvíz előleget újra beállítjuk a számlában.
   4. Támogatás
      A lakosság energiatámogatásáról szóló 238/2008. (IX.29.) Kormányrendelet szerinti energiatámogatás, mely a Magyar Államkincstár határozatában meghatározott támogatási kategória fajlagos bruttó összegének megfelelő értéknek és a ténylegesen felhasznált mennyiség szorzata. Külön sorban kerül feltüntetésre az energiatámogatás a fűtésre és a használati melegvízre. Azon fogyasztók esetében, akik nem jogosultak Kincstári támogatásra, őket (azokat) havi fix összegű, 1.150 Ft távhődíj-juttatás illeti meg a fűtés 6 hónapjára. A számlában az önkormányzati lakásfenntartási támogatás egyösszegben kerül feltüntetésre, mely a számla összegét csökkenti.
      Az éves fűtés elszámolás és a negyedéves használati melegvíz elszámolás során a fel nem használt hőmennyiség után a számlában a kincstári támogatás növeli a számla fizetendő összegét, mivel a Magyar Államkincstár csak a ténylegesen felhasznált hőmennyiség ad támogatást.
   5. Fizetendő:
      a számla fizetendő összege, mely az alapdíjat, hődíjat, melegvíz díjat tartalmazó, a támogatások összegével csökkentett és ÁFA-val növelt tárgyhavi díj.